Alaptörvénytelen Esetek

Nem Alaptörvénytelen, de épp úgy fontos! A 2006-os események Debreceni József tálalásában

4x-ample — Tue, 07 Apr 2015 07:07:25 GMT

http://mandiner.blog.hu

Az illegitim Alaptörvény története

4x-ample — Sun, 29 Mar 2015 12:27:17 GMT

Miért is illegitim az Alaptörvényünk?

Sokat írtam és olvastam a témáról az elmúlt időben. Ám az, amit nemrég észrevettem, –egyébként végig a szemem előtt volt- vérlázító.

Az első kép az Alkotmány előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló szavazás adatait tartalmazza. 2010. június 28-án:

Jól látható, hogy 18 óra 13-kor volt a szavazás. Ez az az ominózus 47/2010-es OGY határozat. Ekkor még életben volt az Alkotmány erre vonatkozó passzusa.

1949. évi XX. törvény 24. § (5) bekezdése, mely így hangzik:

„Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.”

Világosan kitűnik, hogy a 369 szavazatból 260 igen, az nem négyötöd. Ugyanis az 295 kéne, hogy legyen.

A következő kép az Alkotmány módosításáról történt szavazás:

A szavazás időpontja 21 óra 9 perc. Tehát nagyjából 3 órával később, de ez valójában nem számít, mert a hatálybalépése július 5-e. Az Igen szavazatok száma itt sem éri el a négyötödöt, hisz 348 résztvevőből 262 támogatták. A négyötödhöz pedig 278-ra lett volna szükség.

Az előkészítő eseti bizottságról szóló határozat azonnal életbe lépett. Itt az első számú törvénysértés!

Ezzel azonban nem elégedtek meg a „törvénytisztelő” képviselő urak, mert a KDNP hivatalos oldalán, igaz, hogy csak a tárolt változatban, melynek ez a címe:

http://webcache.googleusercontent.com/search?hl=hu&q=cache:U3Fi5a-UYwUJ:http://kdnp.hu/kdnp/orszaggyulesi-tudositas?page%3D693%26theme%3Dclean%2B47/2010+ogy+hat%C3%A1rozat+igen+nem&gbv=2&&ct=clnk

, nos itt egy egészen más szavazati arány látható:

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról

dr. Balsai István, Lázár János

Benyújtva: 2010.06.02.

ELFOGAGVA: 2010.06.28.

I.:304

N.:16

T.: 48

KIHÍRDETVE: MK 109. szám

47/2010. OGY h.

Érdekes, hogy így megvan a négyötöd! Nem vagyok ügyvéd, de alapos a gyanúm, hogy ez közérdekű adat meghamisítása, és ez a BTK-ba ütköző cselekedet! Ez a kettes számú törvénysértés!

Talán jobb, ha abbahagyom a keresgélést, mert lépten-nyomon törvényszegésbe botlok.

Ha bárkinek volt valami kételye az Alaptörvény létrehozásának jogosultságával szemben, remélem, eloszlattam.

Paks II.

4x-ample — Sat, 14 Mar 2015 09:03:20 GMT

http://index.hu

Egy kissé régebbi, de épp úgy aktuális

4x-ample — Fri, 06 Feb 2015 11:07:30 GMT

http://soospeter.blogspot.hu/2012/01/figyelem-az-uj-alaptorveny-kozjogilag.html

Még egy kis adalék

4x-ample — Thu, 05 Feb 2015 12:03:31 GMT

http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/alkotmanyos_jogunk_torvenyt_szegni_interju_voros_imre_volt_alkotmanybiroval_jogaszprofesszorral

Jogállam Alaptörvény nélkül?

4x-ample — Thu, 05 Feb 2015 10:08:47 GMT

És itt van hozzá, amire Kolláth György hivatkozik:

Vagyis az Alaptörvény „megalkotása során az” … „egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó” … „zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására és elfogadására a Házszabálynak - a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló - a 107. §-ával ellentétesen került sor, ami egyben az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésének, valamint 20. § (2) bekezdésének sérelmét eredményezte.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság” már egyszer „megállapította, hogy pl. az Ehtv.” („Egyházügyi” törvény) „közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette.”

Idézet 6/2013. (III. 1.) AB határozat

Dőlt betűs részek: saját szöveg beszúrva

Kipontozott részek: a hivatkozott Alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát képező „Egyházügyi” – akkor még – törvénytervezet és a hozzá kapcsolódóan benyújtott – vitatott – egyéni képviselői módosító javaslat számait tartalmazták eredetileg.

Alaptörvénytelen Esetek

4x-ample — Wed, 04 Feb 2015 13:16:02 GMT

„ …együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.”

„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.”

„Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”

„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) Nemzeti Hitvallás

A Magyarországot vezető kormányról azt mondják, hogy maffia rezsim. A maffia, ha olvasna magyar sajtóterméket, kikérné ezt, mivel ők a saját törvényüket (az omertát) szigorúan betartják. Ellentétben a mi drámaian hiteltelen irányítóinkkal. Az önnönmaguk által létrehozott Alaptörvényüket sem veszik komolyan. –hogy várhatják el, hogy a nép betartsa?-

Az elkövetkezendőkben felsorolásra kerül néhány, a teljesség igénye nélkül kiszemezgetett rendelkezés, melyre fittyet hány a vezetőség:

ALAPVETÉS

-C) cikk (1)

A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

-(2)

Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki köteles és jogosult fellépni

-M) cikk (1)

Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

-(2)

Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

-N) cikk (1)

Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

-P) cikk (1)

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

-Q) cikk (2)

Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

-(3)

Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

-VI. cikk (2)

Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

-VII. cikk (1)

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabádságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilványítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

-IX. cikk (1)

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

-(2)

Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

-(3)

A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellet közölhető.

-X. cikk (1)

Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

-(2)

Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

-XI. cikk (1)

Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

-(2)

Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

-XII. cikk (1)

Mindenkinek joga van a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.

-XV. cikk (1)

A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

-(2)

Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

-XIX. cikk (1)

Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

-XXIV. cikk (1)

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

-XXVIII. cikk (1)

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

AZ ÁLLAM

-4. cikk (1)

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettsége egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

-38. cikk (1)

Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

-39. cikk (1)

A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

-(2)

A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.