Befagyasztott EU-s kifizetések

Nagyon érdekelt, hogy vajon a kifogásolt társaságok közül hánynak van bizonyítható kapcsolata OV-vel. Érdekes eredményre jutottam.

Az iromány elején a tisztánlátás végett egy kis magyarázat ahhoz, hogy mit is kifogásoltak, illetve, hogy mennyi az annyi. Majd a Világgazdaságban megjelent táblázat következik és a konkrét cégek és tulajdonosai, valamint a kapcsolat.

Kellemes olvasást!

• Brüsszel a GOP első három prioritási tengelyében leszerződött mintegy 43 ezer fejlesztés közül 53 projektet vizsgált meg szúrópróbaszerűen, ebből 19 pályázattal kapcsolatban talált "jelentős rendszerszintű hiányosságokat", azaz 35%-os a problémás arány.
• A Világgazdaság című lap a táblázatában konkrétan szerepelteti is a 19 problémás projekt elnevezését, cégnévvel együtt, amelyek kapcsán kivétel nélkül 2010 után kiírt pályázatokról van szó.
• A 19 projekt közül a legtöbbet, tizenkettőt a GOP 3, vagyis a modern üzleti környezet (üzleti infrastruktúra fejlesztése) erősítését célzó prioritás keretében adták be.
• Hat kifogásolt projekt az 1. prioritáshoz, az innovációs fejlesztésekhez tartozik, és csak egy pályázat került fel a listára a 2. prioritás, a vállalkozások komplex fejlesztése területéről.
• Az egyes problémás pályázatoknál a konkrét kifogások nincsenek az anyagban de, a kritikákból arra lehet következtetni, hogy a kifogások döntő része a pályázat keretében igénybe vett szolgáltatások, vagy a bevont szakemberek bérének, illetve a beszerzett gépek túlárazására vonatkozott.
• Ilyen volt a kétszeres áron beszerzett mobilolló, az ötszörös áron vásárolt présgép, valamint az amúgy százezres munkáért kifizetett milliós szakértői díjazás is.
• A lap megjegyzi, hogy a túlárazások alkalmazására akár az is magyarázat lehet, hogy ezzel a pályázó az önrészhez szükséges források előteremtését könnyítheti meg a szállítóval való számlázási ügyeskedés segítségével.
• A pályázatokat értékelő, kiválasztó hatóság felelőssége ilyenkor abban áll, hogy nem vette észre az elbíráláskor a piaci árat jóval túllépő tételeket.
• További kifogás volt a kedvezményezett és a szállító közötti összeférhetetlenség, a fejlesztés el nem számolhatósága (bizonyos tételek az elszámolható költségek között nem vehetők figyelembe).
• Egy esetben az, hogy a gyanú szerint a pályázat beadása előtt a kedvezményezett csak azért nyitott vidéki fióktelepet is, hogy emiatt hozzájuthasson ahhoz a támogatáshoz, amely amúgy csak a közép-magyarországi régión kívül megvalósított fejlesztés után járt volna.

Nem ezért léptek, mivel még zajlik a vizsgálat

A lap egyértelműsítette azt is, hogy a nyertes pályázók által kiírt, gyakran személyre szabottnak mondott és túlárazott közbeszerzések ügyében még nem zárult le a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának munkáját vizsgáló brüsszeli ellenőrzés. Az csak hetek-hónapok múlva várható.

Így tehát nem a nyertes pályázók által kiírt közbeszerzési gyakorlat problémái miatt történt a pénzek felfüggesztése. Mivel azonban ott is gyakori volt a túlárazás, így ezért szerepelhetett a 444.hu múlt heti cikkében szintén közel egyharmados arány a problémásnak talált projektekre (55 projektből 16 akadt fenn a szűrőn).

Amint a GOP első három prioritásának jelenlegi állását mutató táblázatból látható: 24 ezer 700 hatályos szerződésről van szó 788 milliárd forint összértékben, amelyek kapcsán 643 milliárd forint a magyar szervek által kifizetett összeg (82%), a Brüsszel által ténylegesen utófinanszírozásban kifizetett összeg nem ismert, ez a táblázat nem is tartalmazza. A Brüsszel által felfüggesztett támogatás-kifizetés most 450 millió euróra, kb. 150 milliárd forintra vonatkozik, de a tárgyalások arról zajlanak, hogy a hatályos szerződésekben szereplő 800 milliárd forintnyi összegnél mennyi lesz a büntetés (pénzügyi korrekció) a most feltárt egyharmados problémás projektarány miatt. Ezt a sajtóhírek szerint 5% körüli korrekciót tehát Brüsszel nem fogja kifizetni, ami kb. 40 milliárd forint lehet. Így tehát ez utólag megemeli a magyar államháztartás előző évekbeli eredményszemléletű hiányát, az így visszatartott összeget pedig más pályázatokra hívhatjuk majd le (új kiírások, tartaléklisták, vagy 100% feletti kötelezettségvállalásból való "visszajövetel").

És most nézzük, hogy a 19 cégből hánynak a vezetője tart fenn kapcsolatot Orbán Viktorral:

Azt hiszem első helyen Bátorfi Béla fogorvos áll, akinek három cége is jelen van a listán.

Ezek:

Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.

 Malév Air Tours Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft.

 OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.

Matyi Dezső lehet a második helyezett:

Alexandra Könyvesház és Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.

Európa Könyvkiadó Kft.

Új Hordó Kft.

Holtversenyben a harmadik dr. Szakács Tamás az IC-Produkt Zrt.-vel és

Derczó István a Weinberg ’93 Kft-vel.

Az előbbi egy 104 milliós vissza nem térítendő támogatást kapott egy sok szakember által felfoghatatlannak tűnő otthonfigyelő szoftver és hardver kiépítésére. Mindezt 2014 márciusában.

 Derczó sem titkolja, hogy köze lenne a „nagyvezírhez”, hisz számtalan projektjének átadóján ott volt személyesen az országfőnök is.

A Szabolcsi Halászati Kft., amely a Radóczi család tulajdonában van, több, hogy is mondjam finoman…

megosztó ügynek volt a részese, és a halászati törvények módosításával meglehetősen jól járt.

A CBA Informatikai és Befektetési Tanácsadó Kft., asszem, nem kíván több magyarázatot. Ugyebár Nomen est omen

A Ferrofém 2005 Kft., valamint a Modul-Bake Sütőipari és Kereskedelmi Kft.-nek ugyanaz a tulajdonosa: Szabó János. Hogy ő személy szerint milyen nexusban van a volánnál ülőkkel, nos hát ez még nem derült ki,de rajta vagyok az ügyön.

Ha az utolsó kettőt nem számoljuk, ez akkor 10 cég. A 19-ből. Ez jó arány. Vagy nem?